Az emlékezet állandósága

 Márffyt a Nyolcak művészcsoport tagjaként szokták említeni, bár más iskoláknak is kiemelkedő tagja volt. Művészetében az ember és természet egyaránt megjelenik. Életművében a portré mellett a másik gyakran használt motívum a ló. Választásom is egy portréjára esett, mely a nem szokványos portré képek közé tartozik. Ez a kép Csinszkát ábrázolja akit 1921-ben vett el feleségül. A képen megjelenő ablak keretet ad a műnek, mely ezáltal kettős jelentést nyer el. A belső tér sötét, a kinti világ világos és a kettő határán helyezi el Csinszkát.

 Giorgio de Chrico művészetét Carlo Cara és Giorgio Morandi mellett a Pittura Metafisica, vagyis  Metafizikus festészet kifejezéssel lehet jellemezni. Képeire az időben rezzenetlen és állandó motívumok a jellemzőek. A háború időszakában képein a színek felfokozódnak és megjelennek a bábú szerű figura típusok. A nyugtalanító múzsák című képén is két ilyen különböző anyagokból készült bábukat láthatunk. Irreális térben jeleníti meg őket.

Toulouse-Lautrec önpusztító és polgárpukkasztó művész alakját magára öltötte. Szerette kiparodizálni a hétköznapokat. Lautrec már fiatal korában lázadó személyiség volt. A tanulmányai nem érdekelték, inkább a festés irányába hajlott.

1887-ben Párizsban Lautrec színes, laza krétavonásokkal megfesti Van Gogh portréját. Ekkor Van Gogh már ismert és sokra tartott művész volt. Lautrec ekkor még csak huszonhárom éves volt. Könnyed, impresszionista stílusban ábrázolja a bárban ülő festőt. Lautrecnek sikerült visszaadnia Van Gogh dinamikus, szemvedélyes jellemét.

Van Gogh élete és munkássága teljesen összefonódik. A festményeken megjelenik az öröm, vagy inkább a szenvedés, amelyet a művész saját életében átélt. Van Gogh a szenvedés eleven megtestesülése, a társadalomból kirekesztett művész. A közösséghez való tartozás vágya és az elismertségért vívott küzdelem az a két téma, amely Van Gogh egész életében nyomon követhető.

A művész Nuenenben készült képeit egy fő motívum uralja, a dolgozó ember. 1885-ben festette meg a Krumplievők című képét, amelyet az első mesterművének tekintenek. A képről ezt írta Van Gogh: "Azt akartam kifejezni, hogy ezek az emberkék, akik most a lámpa fényénél eszik a krumplijukat, ugyanazzal a kézzel, amellyel a tálba nyúlnak, ásták föl a földet. És így a kéz munkájáról beszélek."

Van Gogh mestere a szenvedés és érzelmek kifejezésének. Nála senki nem tudja jobban ábrázolni az emberi sorsokat. 

 Rembrandt sok bibliai jelenetet festett meg. Lastman műhelyében tanult, ahol festményei témáját hagyományos vallásos szellemben jelenítette meg. A művészt nem a miszticizmus, inkább a bibliai történet sajátos titokzatossága vonzotta. Szerette alkalmazni a fény-árnyék technikát. A megjelenített szereplők szent voltát pedig vallásosságának köszönhetően meggyőzően tudta érzékeltetni a vásznon.

1642-ben festette meg az Éjjeli őrjárat című képét. A festmény mérete hatalmas, 363X437. Rembrandt művészi pályája több részre osztható. 1640-es évektől festményei ridegebbek és sötétebbek lettek, mint előtte. Ennek oka a családi tragédiák, amelyeket elszenvedett. Ez a kép azért tetszik nekem, mert nagyon eleven és világias. A kép mozgalmas és jól kidolgozott.

Matisse a fauvizmus képviselője. Szerinte: "A fauvizmus nem más, mint némi vörös festék." Kortársai és a művészettörténészek a tiszta színek képviselőjének és az éles színkontrasztok képviselőjének tartották. Matisse nem szerette a vezető szerepét, és a fauvizmust sem tudta definiálni. A derű és az egyensúly megtalálására törekedett.

A Kék akt sorozat a festő egyik utolsó alkotása, amelyben a térbeliséget és az alakok ábrázolását nem a megszokott módon ábrázolja. A fehér háttér előtt kirajzolódó női akt formái a végletekig leegyszerűsödnek. 

Matisse fiatal és öregkori stílusa különböző. Szeretett kísérletezni a színekkel, és a térbeli ábrázolással. Ennek következménye sokszor groteszk hatást kelt az emberben. Színvilága viszont derűt kölcsönöz.

 Klimt nagyon hamar sikeres művész lett. Már fiatalon elismert festő Bécsben. Sok portrémegrendelése volt, amelyet még hagyományos szellemben készített. 1892 után Klimt őnálló, új utakat keres. 1894-ben barátaival megalapítja a Secession elnevezésű mozgalmat, amelynek elnöke Klimt volt. Az új mozgalom azonnal berobban a bécsi köztudatba. Klimt ennek a mozgalomnak a jelképes vezetője.

Klimt sok képén szerelmespárokat ábrázol, amelyek egyfajta diszharmóniában vannak. A Csók című festménye mindközül a legismertebb. A kép Bécsben tekinthető meg. A festményen feltehetően maga a festő és kedvese, Emilie Flöge látható.

Színvilágában dominál az arany és a sárga. Ellentétes érzelmeket vált ki az emberből. A szerelmespár látványa egyben megnyugtató és felkavaró, ahogy egy szakadék szélén vannak. Szeretem azokat a képeket, amelyek egyszerre több érzést váltanak ki az emberből, és ez a festmény az egyik legjobb példa erre. 

Botticelli kiváló itáliai reneszánsz művész. Kortársai már életében elismerően beszéltek róla. Képei lendületesek és érzelemdúsak. A szépségideált szerette volna megfesteni, amelyet bájosan ábrázol. Kapcsolatban állt Leonardo da Vinci-vel és Michelangelo-val. Egyik mestere pedig Fra Filippo Lippi volt, aki a kor egyik leghíresebb festője.

Botticelli egyik leghíresebb képe a Venus születése, amelynek már a XVI. században is csodájára jártak. A festő ennél a képnél majdnem teljesen hű maradt az ókori Venus-ábrázolásokhoz. Venus isteni meztelenségben jelenik meg aranyszínű hajzuhatagával. Venus balján az ifjú Grácia látható virágmintás ruhában. Jobbján a szélistenségek ifjú párosa, akik a szárazföld felé terelik őt.

Botticelli Venus születését a habokból saját szülőföldje tengerpartjához, a Porto Venerébe helyezi.

 Rubens képei vallásosak, ugyanakkor az örök és isteni értékek soha nem homályosítják el a mulandó földi értékeket. Vallásos képeit a mindennapi nyelvezetre fordítja le. Rubens színvilága komor és meghatározó. Képei többségén a vallás témájú festmények mellett önarcképek szerepelnek.

1612-1614 körül festette meg a Levétel a keresztről című képét. Ma Szentpéterváron tekinthetjük meg a képet, amely olajjal készült. Rubens Krisztus keresztútjának misztikus értelmét a lelkierő, a hősiesség és a nagylelkűség értékeivel azonosítja, melyek egyúttal emberi tulajdonságok is. Rubens művészetében fellelhető a flamand gyökere, amely a világosabb hátterű, színesebb képein látszódik.

Goya 1792-ben a madridi Művészeti Akadémián így nyilatkozott: "A festészetben nincsenek szabályok". Szerinte a fiatal művészeknek saját maguknak kell eldönteni, hogy kit tartanak példaképüknek. Goya saját bevallása szerint három mestere volt: Velázquez, Rembrandt és a Természet. Goya művészete nem sorolható be egyik művészeti stílusba se. Stílusának változatossága lenyűgöző.

1800-ban festette meg a Chinchón grófnő című festményét. A kép öt hónappal első gyermekének születése előtt készült. A grófnő ezüstös ruhában szerényen ül, állapotát nem leplezve. A búzakalázs a grófnő hajában a termékenységet szimbolizálja. Létszik, hogy a grófnő nem magabiztos, az anyaságra még nincs felkészülve.

Bosch leghíresebb és legismertebb festménye A gyönyörök kertje. Ez a festmény a Prado Múzeumban található Madridban.  Monumentális, a mérete 220X390 cm. Sokan nevezik a szürrealizmus előfutárának, mert képein képzeletbeli világokat ábrázol. Számomra azért kedves Bosch képei, mert jelképei és szimbólumai érdekes világot tükröznek. Mindenki maga értelmezheti képeit.

A gyönyörök kertje című festményén a bal szárnyon láthatjuk a földi Paradicsomot. Ádámot és Évát láthatjuk a középpontban. A középrészen az Édenkertet ábrázolja. Sok alak és sok szimbólummal jeleníti meg az Édenkertet. A bal szárnyon a pokol látható. Színvilágával és torz alakokkal jelképezi a pokol fájdalmait.

Miró a Galí-féle magániskolában bontakoztatta ki tehetségét. Itt a tanítványok szabadon vitatkozhattak a legújabb stílusokról és művészekről. Miró korán kitűnt a többiektől szín és forma világával. Galí magániskolájában azonnal elismerték Miró tehetségét. Ebben az iskolában fontos ismeretségeket is kötött, Enric Cristofol Ricarttal közös műtermet is bérelt Barcelonában. 

Miró képei minden szemet oda szegez a vászonra. Élénk színei és furcsa formái újításnak számítanak. Miró élete utolsó éveiben sok festméynyét elégette, mert megelégelte, hogy sokan csak a pénzt látjá a festményeibe.

A Kékség című képéből több is készült. A sorozat minden darabja kék háttér és piros forma. Ez a legjellemzőbb képe Mirónak, de sok szobrot is csinált, amit sokan nem tudnak.

 Velazquez egyik leghíresebb festménye Az udvarhölgyek, más néven Las Meninas. A festmény középpontjában az ötéves Margareta infánsnő látható, aki meglátogatja a festő műhelyét. Velázquez magát is ráfestette a képre. Őt a bal oldalon láthatjuk ecsettel a kezében a festőállvány mögött. A képen szerplő összes személy valós, az udvarhoz tartozó személyzet. 

A kép érdekességét az adja, hogy a kép keretén kívül helyezkedik el a király és királyné. AZ arcuk tükröződik a háttérben lévő tükrön, ezzel létrehozva egy másik fókuszpontot. A festményt megnézve ez a pont vonzza az ember tekintetét a középpontba. 

Tudjuk, hogy a király gyakran meglátogatta Velazquezt a festőműhelyében, aki ekkor már harminc éve élt az udvarban. Erre szolgál az a gesztus is, hogy Velazquez saját magát is ráfestette a képre, hangsúlyozva saját jelentőségét.

Nagyon közel áll hozzám Kondor Béla A szentek bevonulása a városba című festménye, mert 12.-ben ezt a képet választottam az OKTV-n. Harminc oldalas elemzést írtam erről a műről. Személyesen is megnéztem a Kiscelli Múzeumban. Színvilága és hangulata nagyon megfogott. Kondor Béla egyik legzseniálisabb képe, élete végén festette, és sokan azt mondják, hogy ebben a képben összegezte munkásságát.

Kondor Béla a Képzőművészeti Főiskola festő, majd grafika szakán tanult. Nagyon sokoldalú volt, verset, prózát is írt, és fényképezni is szeretett. Ajánlom mindenkinek, hogy nézze meg A szentek bevonulása a városba című festményt.

Pablo Picasso a kubizmus egyik fő képviselője. A stílusa egyedi, és mindenki felismeri a Picasso képeket. Szakít a klasszikus kép alapvető koncepciójával, több nézőpontból festi meg képeit. Ezért sokak számára torz, és szervtelen a festményein lévő alakok. Az Avignoni kisasszonyok volt a nagy szakítás a művészet tradicionális természetszemléletével. Ez a kép számomra azért kedves, mert a festmény elemzéséből érettségiztem, sikeresen. Az Avignoni kisasszonyok Picasso "kék korszakában" keletkezett. A szín világa meghatározó, a kék és narancssárga dominál. A női alakok szögletesek, és meztelenek. Itt is megfigyelhetjük a több nézőpontból való festés jellemzőit. A női alakok teste, és a fejek azt a hatást keltik, mintha nem egymáshoz tartozóak lennének. Picassonak ez a képe az egyik legismertebb, és a legjellemzőbb a kék korszakára.

 Csontváry energetikus, céltudatos festő volt. Hitében semmilyen kudarc nem akadályozta. Magas intenzitással töltötte alkotó éveit. patikusként tanult és kezdetben annak is dolgozott. 1880-ban égi hangot hallott, ami azt igérte neki, hogy nagyobb lesz, mint Raffaello. 1909-ben kezdte meg festői tanulmányait. Azt tapasztalta, hogy az emberek, főként a hazaiak, nagyon céltalanná váltak. Ebből a lelki állapotból kívánta őket felrázni. A Motívumot kívánta ehhez megtalálni, ami a dícső múltat és az örök természetet tartalmazza. Csontváry nagy körütazást tett, hogy megtalálja a Nagy Motívumot.

Zarándoklás a cédrushoz

Helyszín a libanoni fensík. Fenséges jelenségként örökíti meg a fát, amely a teremtő értelem helyszíne. A magány az a létállapot, amiben a legnagyobb gondolatok születnek. Mítikus múltig nyúl vissza. A zarándokok alakjain mindenféle korstílust és égtájat megjelenít. A kék ruhás nő Szűz Mária alakja. 

 Munch emberi kapcsolatok iránti érdeklődése e műnél már nincs jelen. Ekkor már az emberiséggel és a természettel való kérdések foglalkoztatták. 

Minden mozgás a képen az ember ellen fordul. Hasonló labilis térábrázolás figyelhető meg, mint Vincent van  Gogh képein. A szellem nem egyedül van, de a két pár semmilyen jelét nem érzékeli a közelgő veszélynek. Munch megvolt győződve arról, hogy az ember a saját kárán tanul. 

A szimbolisták más utakon jártak, mint az impresszionisták vagy a poszt áramlatok. A művész figyelmét elsődlegesen az álom köti le.Önvédekezésnek is felfogható néhány művész részéről, akik olyan világot teremtenek maguknak ahol jobban érzik magukat, mint a valóságban. A festészeti nyelvezetek eltérnek egymástól. A szimbolizmus megjelölés, nem jelent egységes csoportot. Nem is kívántak csoportba tömörülni.

Redon is elzárkózó ember volt. Két világ határán mozgott szellemileg. A Szent-írás és a Thao világában. 

Álomban

A kép középpontjában a legfontosabb érzékszerv a szem van. A fej a művész önarcképe. Művészetére Edgar Alan Poe történetei hatottak.

 "A valóságban két probléma létezik. Egyik a megismerésé, amelyet a tudatalatti és a tudatos viszonya keltett fel a huszadik század kezdetén. Mi, szürrealisták ezt a problémát magunkévá tettük." (Breton, 1934. Brüsszel)

  A mozgalom élén az okos és befolyásos vezető és szervező egyéniségként Breton állt.   Salvador Dali 1929-ben csatlakozott a szürrealistákhoz. A kemény és lágy ellentétpárjainak vizsgálata során festette meg egyik leghíresebb képét, amely több címen is ismert: Az emlékezet állandósága, másként: Lágy órák. Az ellentétpárt Dali személyiségének alakulását is jellemzi. A "kemény" világhoz tartoznak a Creus-fok sziklái, amelyek itt is a háttért alkotják, egy lemetszett ágú csupasz olajfa az előtérben. Ehhez keresett valami meghökkentő ötletet. Az új ötlet egy vacsora végén elfogyasztott sajt szétfolyó látványából eredt. Négy lágyan elterülő, faágról lelógó óra.